2004-ben ismét megnyílt az Akvárium az Állatkertben
A sors sokszor igen érdekes dolgokat tesz. Ezek lehetnek rosszak, kínosan és érdekesek is. Érdekes és örömteli esemény volt, hogy a Fővárosi Állat és Növénykertben, röviden az Állatkertben 2004. január 9-ikén ismét, immáron negyedszer megnyílt az Akvárium. Ez még önmagában egyáltalán nem lenne olyan nagyon érdekes esemény, már ami sors szeszélyét illeti, de ami érdekessé, különössé, és számunkra, akvaristák számára örömtelivé teszi ezt a napot, a megnyitás iránt érzett örömön felül, hogy ezen a napon ünnepelte nyolcvanadik születésnapját a mindenki által jól ismert Dr. Lányi György, aki jelenlétével megtisztelte a megnyitó ünnepséget. Nem hiszek a misztikus dolgokban, de azért igen érdekes egybeesésről van szó.
A megnyitón egyébként igen sok jeles akvarista és közéleti személy volt jelen, akik a hivatalos protokoll után jóízűt beszélgettek az akvarisztikáról és más dolgokról. Elhangzottak olyan kijelentések is, hogy talán szerencsésebb lett volna, ha a csodák most átadott birodalmát egy országos akvarisztikai összefogással valósították volna meg. Mennyivel jobb lett volna, ha a hazai akvaristák közül önkénteseket, segítőket toboroztak volna a megvalósításhoz. Kezdő, fiatal akvarista barátaink bizonyára nagy lelkesedéssel ingyen mentek volna dolgozni. Sokat tanulhattak volna, és sokkal jobban a sajátjuknak tekintették volna az Akváriumot. Ez talán elősegíthette volna az akvaristák egymáshoz való közeledését, elsimíthatta volna a néha nagy erőkkel fellobbanó ellentéteket, a megmagyarázhatatlan széthúzást. Nagy lehetőség lett volna!
E kis bevezető után, emlékeztetőül, nézzük meg címszavakban az Akvárium történetét.
Idézet a kiadott sajtóanyagból:
1912 megnyitás
1944—45 a szovjet ostrom alatt teljesen tönkre megy
1955 a helyreállítás után ismét megnyílik
1973 a statikai állapot romlása miatt be kell zárni
1984 felújítás után ismét megnyílik
1996 a rossz műszaki állapot miatt ismét bezár
2004 ismét, immáron negyedszer is megnyílik.
S, hogy a folytatás milyen lesz? Reméljük, hogy végre olyan műszaki színvonalon sikerült felújítani az Akváriumot, hogy a már többé nem kell bezárni. És ez szintén nem a sors szeszélyén fog múlni, hanem azon, hogy az építők milyen munkát végeztek, és azon, hogy a beépített építőanyagok minősége milyen.
Ha jól láttam, legalábbis néhány akváriumnál, az üvegek eléggé karcosak voltak, felteszem, hogy nem az új medencék berendezésénél lettek ilyenek, hanem a régi üveglapok a helyükön maradtak, nem cserélték ki őket újra. Ez nem biztos, hogy baj, hiszen az öregek tudtak üveglapokat is gyártani, bízzunk benne, hogy megállják a helyüket.
Azoknak, akik az Akvárium korábbi, nyitott idejében jártak itt, ami belső tér látványát illeti, különösebb újdonsággal a felújítás nem szolgál, hiszen a tervezők és a kivitelezők igyekeztek megőrizni az eredeti állapotot. A legnagyobb változást az okozza, hogy a régi bejáratot már nem lehet használni. Kijárattá alakult át. A bejárat ezentúl a Pálmaházon keresztül, egy csigalépcsőn lesz. Ez a lépés valószínűleg így helyes, bár a magam részéről úgy vélem, hogy, ha már a már belső tér kialakításánál a semmit sem változtatni elv érvényesült, talán szerencsésebb lett volna a korábbi, sokunk által megszokott bejárást biztosítani. Bár ez lehet, hogy csak számomra probléma. A mozgássérültek azonban továbbra is a régi, akadálymentesített bejáratot vehetik igénybe, mely a tó felőli oldalon található. A látvány viszont csodálatos lesz! Aki foglalkozik tengeri akváriumokkal, már látja azokat a csodálatos korallszirteket, életközösségeket, melyeket úgy 1 év elteltével láthatunk majd. Ez egyáltalán nem kritikai megjegyzés, hiszen akinek rálátása van erre a csodálatos hobbira, tudja, hogy a tengeri akváriumok teljes szépségüket majd 1-2 éves korukra érik el. A megnyitón még látható volt, hogy pár medencében az algaváltások nem zajlottak le, az élőköveket néhol lepedék borította, a medencék még nem mutattak teljes összképet. De hát egy ilyen szép régi-új létesítmény megnyitásával nem lehet egy évet várni. Ennek én személy szerint örülök, és itt hívnám fel a biológia tanárok figyelmét arra, hogy gyorsan vigyék el diákjaikat az Akváriumba. Készítsenek jegyzeteket, figyeljék meg a medencék jelenlegi állapotát, és pár hónap múltán menjenek vissza, jegyezzék le a történéseket. Ezt ismételjék meg évente még 5-6 alkalommal. Azok a szerencsések, akiknek erre lehetőségük lesz, nagyon sokat tudnak majd tanulni. A technikáról beszámolni nem tudok, mert eléggé szokatlan módon, a műszaki berendezéseket nem engedték megnézni. Még a szakújságíróknak, szakértőknek sem. Ezt személy szerint én igen nehezményeztem, mert legalább a szakembereknek meg kellett volna mutatni a gépeket. Ha pár héttel korábban nem láttam volna ezeket, még mérges is lettem volna. Sajnos azonban akkor még nem működtek. De tegyük félre a zsörtölődést és örüljünk nagyon ennek az igazán egyedülálló kiállításnak, mely nagyon ráfért már az Állatkertre és a magyar akvarisztikára is. Örüljünk neki, hiszen valami nagy dolog történt a magyar akvarisztika és az Állatkert történetében.