Köszöntő

Tisztelettel üdvözöllek benneteket az akvarisztikatörténet internetes világában. Ismerjétek meg az akvarisztika történetét, a régi felszereléseket, a régi akvaristákat, akváriumegyesületeket. Megígérem, hogy – akik érdeklődnek a téma iránt – nem fognak csalódni! Jó nosztalgiázást kívánok!

image

Akvárium Múzeum

Az Akvárium Múzeum üdvözli minden kedves látogatóját! Örömmel tölt el, hogy meglátogatod az Akvárium Múzeumot! A termekben az akvarisztika, főként a magyar akvarisztika történetéből láthattok érdekességeket. Kellemes időtöltést, jó nosztalgiázást kívánok!.
Felajánlás az akvárium múzeum részére


image

Irodalomjegyzék

Az irodalomjegyzék menü alatt megtekintheted a Magyarországon eddig megjelent akvarisztikai és az akvarisztikához szorosan kapcsolódó könyvek szinte teljes felsorolását, borítóikkal együtt. Ahol lehetett egyéb adatok, információk is fel vannak tüntetve. Nézz vissza később is, hiszen a lista folyamtosan bővül.

image

Ajánló

Vigyázzatok magatokra, mert más nem fog! Használjon mindenki védőfelszerelést. Kerüljétek egy ideig mindenki társaságát!

image

A fűtéstechnika fejlődése



A régi akvaristáknak meg kellett oldaniuk az akváriumok fűtését is. Ez az akváriumtechnika akkori szintjén nem is volt annyira könnyen megoldható feladat, hiszen nemcsak elektromos fűtőkészülékek nem álltak rendelkezésükre, de szinte még villanyáram sem állt rendelkezésükre. A lakások fűtése általában valamilyen vas-, vagy cserépkályhával volt megoldva, de ez nem tudott állandó hőmérsékletet biztosítani, és bizony éjszaka a lakás lehűlt. Valamit ki kellett hát találni.

Szó szerint fűtötték az akváriumot például ilyen kis petróleum lámpákkal.





A fűtéshez ún. fűtőkúpokat használtak, melyek fémből készültek, és ezekben lettek elhelyezve a fennt látható petróleumos égők.




Egy másik megoldás, mely az akváriumot oldalról fűtötte. Szerintem ez az előzőleg bemutatotthoz képest már egy korszerűbb is jobb megoldás volt.



Ezt a megoldást, amit fűtőszekrénynek neveztek, már több akváriumnál is lehetett alkalmazni. Talán ez volt az első akváriumi mobilfűtő.







Ezek a fűtök már nagyban hasonlítanak a ma használatos berendezésekhez. Elektromos árammal működnek. A képen láthatók, még elég kezdetlegesnek tűnhetnek a maiakhoz képest, bár még mindig működőképesek. Kíváncsi leszek, hogy a ma gyártottak elműködnek-e 40–50 évig!






Az első akváriumomhoz (1966) használtan vásárolt ezüst- bimetálos hőfokszabályozó, mely a mai napig működőképes. Érdekes megfigyelni, hogy a víz elleni szigetelés, szilikonkaucsuk hiányában, szurokkal lett megoldva.







Azonban akkoriban is voltak meleg napok, amikor szükséges lehetett az akváriumot hűteni. A képen az első akváriumhűtők egyikét látjuk, ahol a külső szűrőt egy egy másik tartályban helyzték el, amibe jeget tettek. A külső szűrőben keringő víz így lehűlt. A külső köpeny alján lévó kis csappal az olvadékot lehetett leereszteni.






Egy másik — már újabb megoldás, amikor a légpumpa által biztosított levegő segítségével egy jéggel megrakott edényben lévő sprirálon keresztül áramoltaták a vizet, mely lehűlt. A többivel szemben ennek nagy előnye volt, hogy a vízkörforgás jobban meg tudott valósulni, így nehezebben alakulhattak ki ún. hőlépcsők az akváriumban.